Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Balaton Pantheon képes leírás - Balatoni turizmus.tlap.hu
részletek »

Balaton Pantheon - Balatoni turizmus.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: balaton-turizmus.tlap.hu » Balaton Pantheon
Keresés
Találatok száma - 7 db
Dr. Nagy Endre - Balatonederics

Dr. Nagy Endre - Balatonederics

Dr. Nagy Endre, született Schwend Endre, a jogi egyetem elvégzése után katonai iskolába jelentkezik, majd 1937-ben a Magyar Királyi Honvédség őrmestere lesz. Gyerekkorától Kittenberger Kálmán nagy csodálója és egyre inkább rajong a vadászatért. Csendőrtisztnek jelentkezik, s mert neve idegen hangzású (sváb), ezért lesz belőle Nagy. 1941-ben Hatvanba helyezik, ahol megjelenik hangos vadászkutyáival, melyek eleinte nagyon zavarják a báró lányát, Alexandrát, ugyanis a Deutsch család 32 szobás barokk kastélya mellett szállásolják el. Deutsch Ignác, később Hatvany a kastélyt a Grassalkovich-ok kihalása után vásárolja meg. Nagy Endre összebarátkozik Alexandrával és a báróval, Hatvany Ferenccel, sokszor vendégeskedik náluk, merthogy Alexandrával első pillantásra egymásba szeretnek.

Fekete István

Fekete István

Talán a legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), mely két városi fiúról szól, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik a nyarukat, ahol számos kalandban, tapasztalatban lesz részük és megismerkednek a természet valódi formájával. A fokozatos férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, Matula bácsi. Ez a regény 1960-ban elnyerte a József Attila díjat, majd 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben elkészült a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a regény is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára.

Fekete István: Tüskevár

Fekete István: Tüskevár

A Zala és a Balaton találkozásánál, a Kis-Balaton káprázatosan szép környezetében Tutajost megigézik a nádi világ eseményei. Ám álmodozó kedvét Matula bácsi szűkszavú jósága váratlanul szegi, figyelmét a berek könyörtelen és csodálatos természete felé irányítja.

Festetics György

Festetics György

Festetics Györgyről bátran beszélhetünk úgy, mint egy nemzeti eszmében gondolkodó, a saját népének jobbat akaró személyről. Az életrajzából is látszik, hogy vagyonának nem pusztán haszonélvezője, hanem igyekezett befektetni és okosan gazdálkodni vele. Természetesen mint minden ember, ő is igyekezett a saját érdekeit is figyelembe venni. Példának vehetjük, hogy nagy birtokai voltak, és azok korszerű és hatékony megműveléséhez szakképzett gazdatisztek kellettek. Olyan gazdatisztek, akik meg tudtak felelni a kor követelményeinek. Ehhez olyan iskolát kellett alapítania, ahol a mezőgazdaságot tudományos szinten művelték. Az iskolaalapítással azonban már kilépett a gazdaságfejlesztés területéről, és bátran állíthatjuk, hogy a szakértő emberek képzésével a nemzetet is építette. A jövőre gondolt, és a magyarság gazdaságának fejlődését máig meghatározóan lendítette fel a Georgikon révén. Érdekes személyiség, akinek életrajzából is kiderül, hogy megtalálta azt a munkát, amiben kedvét lelte, előnyére vált, és megtalálta a saját útját Magyarországon.

Huszka Jenő zeneszerző

Huszka Jenő zeneszerző

1907 és 1944 között a fonyód-bélatelepi villasoron lévő házában töltötte nyarait. Itt szerezte híres operettjeit: a Lili bárónőt és a Mária főhadnagyot. Felesége Bacsák György lánya, Bacsák Lili volt.

Hirdetés
Kisfaludy Sándor

Kisfaludy Sándor

Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-1796 között a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben pedig Sümegre költöztek, ahol haláláig élt. Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken, kezdeményezője volt a balatonfüredi színház létrehozásának, 1830-1831-ben szervezi annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum. Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő.

Lóczy Lajos

Lóczy Lajos

1903-tól haláláig a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója volt, amely mellett egyetemi magántanárként a budapesti Tudományegyetemen a geográfusképzésben is részt vett. 1891-től a Balaton és környéke földtani kutatását kezdte meg. Mint intézeti igazgató megszervezte a Balaton-kutatást, amelyre jellemző volt az interdiszciplinaritás: a geológiától a meteorológiáig, a biológiától az etnográfiáig koordinálta a szakemberek munkáját. Az általa szerkesztett Balaton-monográfia és az ahhoz kapcsolódó földtani térkép ma is alapját képezi az e területen folyó tudományos kutatásnak. E munkáját a Magyarhoni Földtani Társulat 1915-ben Szabó József-emlékéremmel tüntette ki.

Tuti menü