Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Néprajz, népművészet, népi építészet - balatoni turizmus képes leírás - Balatoni turizmus.tlap.hu
részletek »

Néprajz, népművészet, népi építészet - balatoni turizmus - Balatoni turizmus.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: balaton-turizmus.tlap.hu » Néprajz, népművészet, népi építészet - balatoni turizmus
Keresés
Találatok száma - 6 db
A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete

A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete

Nemrég jelent meg Krizsán András és Somogyi Győző 'A Balaton-felvidék tájba simuló építészete' c. kötete, mely egyedülálló betekintést enged a Káli-medence hangulatába és népi építészeti örökségébe Krizsán András szövegei és Somogyi Győző grafikái által. Az Építész Továbbképző egy napos kirándulásra invitálja Önt a jelenben és a múltban egyaránt, ahol az egyedülálló kötetben összegyűjtött értékek a szerzők kalauzolásával a valóságában is felfedezhetők.

Hagyomány és népművészet - Fonyód

Hagyomány és népművészet - Fonyód

A népi kultúra, a népzene az 1970-es évek elején az egész országban virágzásnak indult. Citerazenekarok, pávakörök, hagyományőrző együttesek jöttek létre. Hatására Matkó Imréné, a művelődési ház igazgatója próbálta Fonyódon is meghonosítani a népművészetet. Ekkor alakult meg a citerazenekar, a népdaléneklő csoport, a népi zenekar, a néptánccsoport és a fafaragó- és hímző szakkör. 1977. augusztus 20-án Matkó Imréné szervező munkájáért a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta.

Népművészeti Tájház Buzsák

Népművészeti Tájház Buzsák

A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot. A falu központjában található, ma már tájházként funkcionáló tömésház, 1977-ben, amikor megvásárolják és tájházzá alakítják, többedmagával található a faluban, ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte.

Parasztgazda és a halászcéh háza - Tihany

Parasztgazda és a halászcéh háza - Tihany

A Halászcéh háza A Balaton környékének egyetlen megmaradt halászcéhháza a Disznósi Társaságé volt. Itt tartotta a céh összejöveteleit, itt őrizték a céh jelképeit képező tárgyakat (céhláda, céhpecsét, céhkorsó). Az épület a tihanyi helyi építkezés stílusának, a vakolatlan bazalt terméskő falazásnak múlt századi egyszerű, csúcsfalas képviselője, ablaka körül vakolt, fehérre meszelt kerettel. Hosszanti oldalán, azaz udvari homlokzatán pilléres tornáccal ellátott, kétosztatú, nádfedésű ház. Belső tere szobából és füstös konyhából áll. A lakótérhez fészer csatlakozik. 1934-ig jelen formájában használták. A füstelvezetés egykori megoldatlanságára, a füstös konyhára utal az egyes helyiségek tornácról nyíló külön bejárata.

Szántódpuszta

Szántódpuszta

A településen már az avarkorban is éltek. A legutóbbi itt élt népek főként földműveléssel foglalkoztak, ezt egészítette ki csekély mértékben a kézműves ipar. A települést először 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél említi. Ebben az áll, hogy I. András király a tihanyi apátság alapításakor adományozta ezt a birtokot - többek között - a Benedek rendi szerzeteseknek. A puszta jelenlegi állapotában egy 150-200 évvel ezelőtti birtok tipikus képét mutatja.

Tájház Zamárdi - Zamárdi tájház és skanzen

Tájház Zamárdi - Zamárdi tájház és skanzen

A tájház 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban.

Tuti menü